Nagy Imre: Búcsú

Isten veled, édes kis falucskám!
Utcáidon öröm, béke legyen,
Kis harangod messze csengő hangja
Mindig csak a boldogságról zengjen!

Én elmegyek, mert üldöz a sorsom.
Hová? Merre? Én magam sem tudom.
A szél most az útra virágot szór,
S elindulok a virágos úton.

Isten veled, csacska vízű csermely,
S rozoga híd, ott a falu alján,
Ó, mily sokszor átfutottam rajtad
Szitakötők és pillangók után!

Isten veled, öreg parti fűzfa!
A csermelynél, árnyad hűs tavában,
Ó, mily sokszor pihentem, s álmaim
Te őrizted híven és anyásan.

Isten veled, édes kis falucskám,
Isten veled, én mostan elmegyek!
Küldjetek szép mosolygást utánam:
Akáclombok, virágos kiskertek!