Nagy Imre: Szalmaszál a Berettyóban

A Berettyó hídján állok,
s nézem a siető vizet,
viszi a kis szalmaszálat,
s forgatja, mint drága kincset.

Játszanak a habok vele -
még a nyáron a szél játszott,
míg a kasza le nem vágta,
míg aranyos búzaszál volt.

Most a tenger felé siet,
s Bihar síkján indult útnak,
a folyóba fútta a szél,
s vele tán könnyek is hulltak.

Tudja a víz, kié a könny,
azért folyik oly nagy csendben,
tudom én, hogy könny, szalmaszál
elvesznek majd a tengerben.

Könny, szalmaszál a víz habján,
s velök megy az én lelkem is,
hogy legyen majd kísérőjük
a messzi nagy tengerben is…