Alisir Nevái: Hullt a tűz

 

Szerelemtől otthonomra hullt a tűz,
Rubin ajkadról lobogva hullt a tűz.

Elborítna mindent, mi elérhető.
Sóhajom, mit fellobogva fújt a tűz.

Nincs már bennem szív, a válás elgyötört:
Gyengűlt testben háborogva dúlt a tűz.

Nyílzáporod láttán száll a sóhajom.
Rám, mint száraz nádcsomóra, hullt a tűz.

Kíntól-bútól szétomolnak csontjaim:
Rám, mint hulladék-halomra, hullt a tűz.

Hej, pohárnok, tölts, mert végzetem miatt
Jeltelenné vált valómra hullt a tűz.

Ej, Nevái, szerelem villáma sujt:
Attól házam- s birtokomra hullt a tűz.

/Ford.: Brodszky Erzsébet/