Avetik Iszahakjan: Felhők alatt madár repült

Felhők alatt madár repült,
Párját hívja szép szóval:
Szívem míg e dalba merült,
Kedvesem jött, korsóval.

Hűs forrásvíz sima sziklán
Csörgedezve szökdel le:
Tenger-fürtöd, így te pajzán,
Omlik márvány melledre.

Én kedvesem,, őzike-lány,
Hó-melled hadd csókoljam.
Szívem tűz-seb, szerelme láng,
Csókjaiddal hadd oltsam.

Édesen, az idő szalad!
Rózsás fehér melleid
Porrá lesznek a föld alatt,
Mért kíméled őket - itt?

/Ford.: Tandori Dezső/