Forr
zihálva a tenger, felszökik,
Veri elhagyott, sziklás partjait.
Nincsen titka több már a végtelen
Mindenségnek, és nincsen célja sem.
Le kell győznöm a természet sötét,
Vak akaratát minden percemért.
Éber-álom az élet, délibáb,
Valóságosan nincs is a világ.
Én vagyok, csak én, senki-semmi más,
Boldogság, ha van, csak egy villanás.
Odafent az ég megzajdul, ősz jön,
Sziszegjen a szél, zengjen, üvöltsön.
/Ford.: Pór Judit/
Veri elhagyott, sziklás partjait.
Nincsen titka több már a végtelen
Mindenségnek, és nincsen célja sem.
Le kell győznöm a természet sötét,
Vak akaratát minden percemért.
Éber-álom az élet, délibáb,
Valóságosan nincs is a világ.
Én vagyok, csak én, senki-semmi más,
Boldogság, ha van, csak egy villanás.
Odafent az ég megzajdul, ősz jön,
Sziszegjen a szél, zengjen, üvöltsön.
/Ford.: Pór Judit/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése