2014. március 2., vasárnap

Avetik Iszahakjan: Gyermekkor

 

A nap vígan, perzselve süt,
Cseveg, csobog a kis patak,
Piros kacagás mindenütt,
Pipacsok, rózsák - bíborak.

Pacsirta száll dalolva föl,
Ricsaj a réten, ló nyihog,
Zöld szárny lebben mindenfelől,
Zöld szellő, zöld tenger-habok.

És harsány gyermek-zsivajunk
A harmatos mezőkre csap.
Türkiz patakban gázolunk,
S fölöttünk ég és zeng a Nap...

/Ford.: Lothár László/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5