Avetik Iszahakjan: Hideg szél fúj hegyen, völgyben

Hideg szél fúj hegyen, völgyben,
Befelhősült, alkonyult,
Édesanyám, ne várj engem,
Fényes csillagod lehullt.
Sírhatsz, anyám, nem látsz többé,
Szívemen seb mindörökké.

A permeteg csöppenként hull,
Zavaros ég ontja fenn,
Sebem lüktet, vérem tódul
Megfeketül szívemen.
Sírhatsz, anyám, nem látsz többé,
A sebem mély mindörökké.

Zord életben csapást kaptam
Én szeretett társamtól,
Vad végzetben szúrást kaptam
Én imádott húgomtól.
Sírhatsz, anyám, nem látsz többé,
Fiad nincs, most s mindörökké.

/Ford.: Weöres Sándor/