Avetik Iszahakjan:Bingöl

Neszezve száll lenge szellő
Bingöl hűs hegyfokáról.
Csermely fut, csengőn szökellő
Bingöl mély katlanából.

Horut-Morut lombözönben
Áraszt dalt meg illatot.
Sukhit-Huri tó-öbölben -
Ringatják a vízhabok.

Egy angyal a földi léttől
Megbűvölve elámul,
Leszédül a fényes égből,
a Bingölre aláhull.

Sajnálja őt a türkiz ég,
Szomorkodik érette:
"Ah, kár az öröklétedért,
A mennybe már nem jutsz te."

Pára száll a kristály tóból,
Küldik szivárvány habok,
Megül az üde bimbókon,
Virágkelyhekben ragyog.

A smaragdszín föld, a kedves,
az angyalnak így köszön:
"Ah, de boldog életed lesz,
Virulhatsz a Bingölön."

Félálomban patak járdal,
Fényes füvek remegnek,
Bülbül-csapat dala szárnyal,
Dalol vágyas szerelmet.

Szelíden száll enyhe szellő
Bingöl hűs hegyfokáról.
Csermely fut, csendet lehellő
Bingöl mély katlanából.

/Ford.: Bede Anna/