Carl Michael Bellman: Vén legény órája nyiszogva jár

Vén legény órája nyiszogva jár,
Baktat a mutató s az idő véle.
Homokóráját s nyilát a halál
Poharam s korsóm mellé tevé le.
Csillagom és napom szomjúsága fűt.
Vándor, halld meg e mélyhegedűt!
"Cselló" Movitz, a szolgád révbe ért végre.

Ó, a dicső öl, ó, az a mell, a telt!
Búsan enyészett el virága
Az ágynak, ahol apám gyönyörrel ölelt,
Engem meg bajnak szültek a világra.
Nyugszanak Ők. Most értük e bősz poharat!
Dalold el, Movitz, hogy könnyem szakad,
"Cselló" Míg fonnyad a ciprusfa ága.

Tántorgó árny, te dúlt, vörös arc,
Bacchusnak vagy sors rendelte rabja:
Te nyelv, kit a bor és a pálinka mart -
Ím apám szelleme és alakja!
Fröja és Bacchus fénye ragyogta be.
Movitz, bár őseim csontserege
"Cselló" Haló poromban magába fogadna!

/Ford.: Orbán Ottó/