2014. március 11., kedd

Gara Ákos: A gyermek és a fecske


Gyermek:

Édes fecském, kedves fecském,
Mondd meg nekem, kis szivecském:
Hogyha elszállsz tengeren túl,
Ki mutatja, merre indulj?
Lásd, én nagyobb vagyok, mint te,
Erősebb is vagyok szinte:
Mégis itt kell üldögélnem,
Édes anyám jó ölében.
Neked gyönge a kis szárnyad,
Erőtlen két kis lábad:
Mégis elszállsz más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába.
Lásd, hogyha én elindulok,
Édes anyám sosem nyugodt:
Mindig várja, egyre várja,
Mikor jön már kis leánya.
Te meg elszállsz tengerekre,
Zivatarba, nagy hidegbe,
Kis ruhácskád víztől ázik,
Gyönge tested reszket, fázik,
S nincs ki féltsen, visszahivjon,
Ha bajod van, meggyógyitson.
Felelj nekem hát szépecskén:
Ki gondol rád, édes fecském?

Fecske:

Azt kérded, hogy ki mutatja:
Merre van a fecske útja?
Hát az Isten fönn az égbe’
Visel gondot a fecskére.
Ő mutatja, merre menjünk,
Hol álljunk meg, hol pihenjünk,
Ő vigyáz ránk, ha leszállunk,
S erősiti gyenge szárnyunk,
Ő visz át a rengetegen,
Hegyen, völgyön, tengereken.
Igy jutunk el más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába.
Reád is a Mindenható
Visel gondot, te kis bohó,
S a te áldott, jó Istenkéd
Ápolgatja a kis fecskét.

Gyermek:

Hadd legyen hát, kis madárka,
Ahogy Isten jónak látja,
De most hallgasd meg a titkom,
Amit neked súgok titkon:
Karácsonykor édes anyám
Ajándékkal készül reám,
Tündérfényű karácsonyfa
Kerül majd az asztalomra.
Rajta gyertya, apró játék,
Tarka-barka szép ajándék,
Hajas baba síró-rívó,
Arany dió, ingó-bingó,
Kérdezd meg csak a verebet,
Elmeséli szépen neked:
Milyen pompás, milyen fényes,
Majd meglátod, milyen szép lesz!
Kérlek, tehát, kis szivecském,
Maradj itthon, édes fecském!
Karácsonykor kérve-kérem,
Légy egyszer az én vendégem!

Fecske:

Nem lehet az, kedves gyermek
A kis fecske ősszel elmegy,
Ugy rendezte a jó Isten,
Ne maradjunk télen itten,
Hanem menjünk más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába,
Hol a virág szebben virul,
Erdő, mező ujra vidul!
Te meg örülj, örvendj, lányom,
Mert szép ünnep a karácsony.
Mikor a nagy karácsonyfa
Ragyogva száll asztalodra,
Csak arra kérd az Istenkét,
Segitse meg a kis fecskét,
Hogy jövőre visszatérjen
S veled együtt vígan éljen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5