Annyiszor
lármás piac odalent:
most borítsa el lelkemet a csend!
Vagy fülledt zúg, ezer lommal tele...
most járja át a hegycsúcsok szele!
Füvek, fenyők susognak csendesen,
és én a Lélek zúgását lesem.
Ködben borong a messze láthatár.
Ott vár a völgy. Tudom, hogy visszavár.
De illat, csend, nem vész el semmi sem:
magambaszívom és hazaviszem.
most borítsa el lelkemet a csend!
Vagy fülledt zúg, ezer lommal tele...
most járja át a hegycsúcsok szele!
Füvek, fenyők susognak csendesen,
és én a Lélek zúgását lesem.
Ködben borong a messze láthatár.
Ott vár a völgy. Tudom, hogy visszavár.
De illat, csend, nem vész el semmi sem:
magambaszívom és hazaviszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése