Zaharis Stancu: Őszi táj

A tájban valahol
szól, egyre valami szól.

Nehéz felhők ömölnek. Az ég közelbe jön,
talán azért, hogy megfojtsa a földet.
Szelek hátán nedves felhők ömölnek.
Nehéz felhő ömöl. Pillája könny.

Hallgassatok. Csönd legyen rögtön itt.
Zárjon minden zajt valamiféle ketrec.
A szemhatár mindegyre füstösebb lesz,
és nemsoká az ég is könnyezik.

Hallgassatok. Legyen a szív lassúbb. Komor
felhő görög vak szemhatár alól.
A messzeségben szól, valami szól.
Lelkünkben ősz hull. Lassan, mint a por.

/Ford.: Szemlér Ferenc/