Fáradt vagyok már, törődött, fáradt.
Erdő, fogadj be. Már nem sodorják
Lelkem szerelmes ifjúi vágyak,
Óvó öledbe, megtérek hozzád
Békés magányban aludni mélyen,
Hallgatni meghitt, halk susogásod
Altatódalát lenge levélen.
Megtört szívemre szitáljon álmot
Patakcsobogás, faágak árnya
Ringasson édes önkívületbe...
/Ford.: Kerék Imre/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése