Hallom ám: a magány örömöt keserít,
mivel maga szegény. Bolondok fecsegik,
kik meg nem érthetik, hogy a dús szorgalom
bőséges úr lehet a szűkös napokon.
Ki egymagában él, s nincs magával oda,
annak a bölcs magány az ég ajándoka.
Barátaim, s kiket társaimnak tudok,
vagyok, aki vagyok, ne kárhoztassatok,
mert nem változtatok bevett szokásomon!
Nagy jogtalanságot művelne, mondhatom,
ki békém feldúlná. Megér ennyit nekem
békém, csendem, erőm és saját tűzhelyem.
/Ford.: Orbán Ottó/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése