Aranyban tobzódott akkor már a völgy is,
az akácról lehullt minden levél.
Pompás szőnyeget szőtt, terített le az ősz,
s lábam tétovázva lépett, süppedt belé.
A hegyen a szőlővenyige hajolni kényszerült,
nevetett rajta a fagyos szájú szél...
Megrázta egy kicsit, s lehullt szomorúan
egy ottmaradt, elkésett levél.
az akácról lehullt minden levél.
Pompás szőnyeget szőtt, terített le az ősz,
s lábam tétovázva lépett, süppedt belé.
A hegyen a szőlővenyige hajolni kényszerült,
nevetett rajta a fagyos szájú szél...
Megrázta egy kicsit, s lehullt szomorúan
egy ottmaradt, elkésett levél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése