2014. április 29., kedd

Páskulyné Kovács Erzsébet: Úgy ősz elején


A tó vizében imbolyogtak a parti fák,
itt-ott leszakadt már egy levél.
Szombat délután volt, egyedül bolyongtam
nyársirató szélben, úgy ősz elején.

Szeptember jött hideg üzenettel.
Az életem nyara is messze szállt.
Csak az emlékek intenek már vissza,
mint a vízben imbolygó parti fák.

De nem hívom vissza, jó megöregedni.
Csendes szívvel várni a telet.
- Csak lelkem tükrében rezdül meg néha,
mint leszakadt levél, egy-egy emlékezet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5