2014. április 29., kedd

Szergej Jeszenyin: Hóbundás téli tájék


Hóbundás téli tájék, ezüst-fehér a hold s
a tájon szemfedőként puha halotti gyolcs.
Száz nyírfa sír fehérben az erdők hajlatán.
Ki halt meg itt, ki halt meg? Ó, én voltam talán.

/Ford.: Végh György/
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!




"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5