Ismered
ezt a szép kicsi hazát,
melynek partjába sós víz habja vág, -
hol bükk vet árnyat és a tág mezőn
búzakalász nő, aranyló özön?
Ismered-e? - Ó, itt, csak itt
szeretem éltem kéjét, kínjait!
A csendes házacskát ismered-e,
mely békével, derűvel van tele,
szél lebbenti a hársleveleket,
veréb csiripel és a nap nevet.
Ismered-e? - Ó, itt, csak itt
örül a lelkem, hogyha álmodik!
Ismered-e az apák mezejét,
mely csupa emlék, ének, büszkeség,
s szivemben komoly hangon gyújtogat
kedves bánatot, fájó vágyakat?
Ismered-e? Ó, itt, csak itt
emelkedem egész az egekig!
/Ford.: Tellér Gyula/
melynek partjába sós víz habja vág, -
hol bükk vet árnyat és a tág mezőn
búzakalász nő, aranyló özön?
Ismered-e? - Ó, itt, csak itt
szeretem éltem kéjét, kínjait!
A csendes házacskát ismered-e,
mely békével, derűvel van tele,
szél lebbenti a hársleveleket,
veréb csiripel és a nap nevet.
Ismered-e? - Ó, itt, csak itt
örül a lelkem, hogyha álmodik!
Ismered-e az apák mezejét,
mely csupa emlék, ének, büszkeség,
s szivemben komoly hangon gyújtogat
kedves bánatot, fájó vágyakat?
Ismered-e? Ó, itt, csak itt
emelkedem egész az egekig!
/Ford.: Tellér Gyula/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése