Gábor Andor: Vigyázat

 

Ó nem lehet mindent megérteni,
S alázattal a porba omlani!
Ó nem lehet mindig csak kérdeni,
És nem szabad részekre bomlani!

És jónak lenni sem szabad s puhának,
Mások testén melengető ruhának,
A jóság: gyöngeség, amin nevetnek,
És rongynak néznek és szemétre vetnek.

És nem szabad kérdezgetned magadtól:
"Ki vagyok én?" - mert rámondják: "Bitang!"
Koszorút fonni magadnak szavakból,
"Dögölj meg!" - bőgi rá egy durva hang.

Bolondság lelked ablakát kitárni,
Hogy szellőztesd nyomát az éji ködnek,
Mert sétálók találnak arra járni
S az ablakon benéznek és beköpnek