Azt mondják, hogy akit a jó Isten szeret,
Arra bocsájtja a nagy szenvedéseket,
És az ilyenre hull csapás, csapás után.
Fut egyre bátorul új délibáb után.
Föléje szomorún, szürkén borul az ég,
Szivében a remény elalvó lánggal ég,
S az útja mindenütt göröngyök közt vezet
Hisz így az Istenünk engem nagyon szeret.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése