Heinrich Heine: Éjjel, vad égedelemtől

Éjjel, vad égedelemtől
öklöm a magasba lendül
fenyegetve - de hamar
lankad, gyenge már a kar.

Megtört már a test, a lélek,
s bosszulatlan halok én meg.
Vértestvérem sem akad,
ki vállalná bosszumat.

Ah, éppen a vértestvérek,
kik halálba kergetének,
és orgyilkos tettüket
árulás előzte meg.

Siegfridet, a sérthetetlent:
tudták ők, mint öljenek meg -
a családban ismerős,
hol sebezhető a hős.

/Ford.: Jékely Zoltán/