Csavarogsz egyre, lótsz-futsz, keresel...
El sose nyugszol, hajt a vágy sodra.
Talán a józan észben sem hiszel,
érzéseidet így tékozolva.
Fogadd meg szavam: szíved ne gerjeszd
egyre, hogy mindig újat kívánjon.
Mikor azt hinnéd, betelt győzelmed,
akkor maradsz ott, vesztes, a páston.
S mikor azt hinnéd, új utat lelne
férfierőd - gyors hódítás árán.
Épp akkor száll le a fagy szívedre,
s maradsz magadra, kifosztva, árván.
/Ford.: Garai Gábor/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése