2014. október 1., szerda

Thomas Hardy: Az utolsó krizantém


Miért csak most bontja ki még
rezgő tollazatát?
A vörösbegy most sírja énekét,
s meghal minden virág.

A nap már minden levelet
és bimbót szólított,
hogy virágokért többet nem tehet -
mért nem akkor nyitott?

Lázas volt s mégse sietett
a sürgetés szerint,
csak most, mikor levéltetemek
hullnak, s a nedv nem kering?

Elkésett szépség, maga van,
a tündöklés oda.
Mi várja, didergeti zordonan
az ősz vad vihara.

Vagy késlekedni volt oka,
az ostoba remény,
hogy ily gyöngéd-víg virághoz a
tél sem lehet kemény?

- Úgy szólok, mintha szirmait
ész hajtaná, pedig ez
csak egy maszk a sok közül, amit
a Nagy Arc magára vesz

/Ford.: Vas István/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5