Google+ Followers

2014. október 1., szerda

Thomas Hardy: Örökség


A családi arc vagyok:
a hús romol - élek én,
viszek át vonást, nyomot
az időknek éjjelén,
feledésen itt-amott
általszökellek én.

Az évek-formálta jegy, mely
mint hang, szem s arcvonás
túléli az egyes embert
- ez vagyok, semmi más:
emberben örök, amellyel
nem bír az elmulás.

/Ford.: Tótfalusi István/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5