2014. november 6., csütörtök

Albert Júlia: Egyedüllét




Sokszor szeretnék sikoltani
Mikor csendesek az éjszakák
Mikor a kertben síró lomb fölött
A nyárutó már őszidőre vált

Mikor az éjszakába messze zeng
Asszonyi lelkek muzsikája
S az őszi alkonyokon átremeg
Elcsókolt csókok ifjúsága

Sokszor szeretnék sikoltani
Ha megzörren kint az őszi avar
Szőke hajam közé suhan a szél
Ajkam újra csókolni akar

Mikor karom új ölelésre hajlik
S álmodom a múltam hazug álmát
Sokszor szeretnék sikoltani
Mikor csönd van mikor messze hallják

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5