2014. november 6., csütörtök

Albert Júlia: A képzelet



Kövek között kavicsot keresek
Sokat formásat tenyerembe veszek
S játszom velek
Mint gyermek a játékaival.
Teszem-veszem rakosgatom
A képzeletem vezet vakon
Hisz’ gyémántok ezek
Gazdag vagyok
És elfelejtem szegénységemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5