2015. január 8., csütörtök

Friedrich von Schiller: Az új évszázad kezdetén


Ó, nemes barátom, hol találhat
a szabadság s béke menhelyet?
Zivatarral búcsúzott e század,
itt az új, s gyilkosság nyitja meg.

Régi formák dőlnek, s szétszakítva
birodalmak köteléke már.
Háború dúl, s nem tarthatja vissza
Rajna, Nílus-isten, tengerár.

Birtokára éhezik a földnek
két hatalmas nemzet, s összeront:
minden nép szabadságára törnek,
csóválnak villámot és szigonyt.

Tartományok aranyát akarják,
és mint Brennus, barbár kor fia,
az igazság mérlegére kardját
hetykén veti rá a francia.

Míg a brit polipként nyújtogatja
flottáit az óceánon át,
s kapzsin, mint saját házát, lakatra
zárná Amphitríté nagy honát.

Déli pólusig tör fékevesztve,
s lám nem ismer csillagképeket:
nincs sziget, part, mit föl nem fedezne,
csak az édent nem találja meg.

Földabrosz mezői sem mutatják,
merre van a boldogság hona,
hol örökzöld liget a szabadság
s emberfajtánk szép virágkora.

Mit hajó alig tud átkutatni,
végtelen világot lát szemed,
s mérhetetlen háta egy tucatnyi
boldog embernek sem ad helyet.

A szív csöndes szentélyébe fuss hát
a világból, mely forrong vadul.
Egy szabad hon van csak: Álomország:
és a szépség csak dalban virul.


/Ford.: Kálnoky László/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5