Google+ Followers

2015. január 8., csütörtök

Sztyepan Petrovics Scsipacsov: Örülök...


Örülök, ha esővíztől dagadt
kis gally súrlódik az ablakkerethez,
s űzve borús gondolataimat,
hasonlóvá tesz erdőkhöz, szelekhez.

Boldoggá tesz, hogy gondolkodhatom,
hogy szemem túllát több évmilliárdon,
s a mindenségben ködlő tájakon
járok. Kezem hűs csillagfénybe mártom.

/Ford.: Kálnoky László/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5