Google+ Followers

2015. január 19., hétfő

William Blake: Bevezetés "Az ártatlanság dalai"-hoz



Völgy vadonján jártam én
fújva könnyű énekem,
s egy kisgyermek szállt felém,
és kacagva szólt nekem:

"Bárányról fújj dalt, dudás!"
Fújtam boldogan neki.
"Újra, nem kell semmi más!"
Fújtam, s hulltak könnyei.

"Dobd el vígszavú dudád,
és dúdold vígan éneked!"
Dúdoltam a dalt tehát,
s ő mosolygott, könnyezett.

"Ülj le, s könyvbe írd, legyen
mások kincse is dalod!"
S míg eltűnt egy fellegen,
kezem nádszálért kapott,

ez lett tollam, parlagi,
s megfestvén a kék vizet,
víg dalom leírtam én:
hallja minden kisgyerek.

/Ford.: Gergely Ágnes/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5