Google+ Followers

2015. január 10., szombat

Wystan Hugh Auden: Ballada Miss Gee-ről


Hadd mondjam el Miss Edith Gee
rövid történetét:
Miss Gee a Clevedon utca
nyolcvankilencben élt.

Balszeme kissé bandzsa volt,
csöpp szája vértelen,
csapott és keskeny válla volt
és melle semmi sem.

Szegőzött bársony sapka,
mélyszürke szerzsruha -
s hozzá a Clevedon úton
egy kombinált szoba.

Esőhöz bíbor gallér,
ernyő, ha esne még,
biciklijén füleskosár,
hátul goromba fék.

A Szent Alajos-templom
közel volt szerfölött:
a jótékony bazárnak
Miss Gee sokat kötött.

Nézte a csillag fényét:
"Érdekel valakit?
évi száz fontból élek
a Clevedon úton itt."

Egyszer álmában Frankhon
királyasszonya volt,
a plébános táncra kérte:
"Felség" - és meghajolt.

De szélvihar dúlt a várban
s ő rozsmezőn hajtott tova
és üldözte leszegett szarvval
a plébánosarcú bika.

Már mindjárt utol is éri,
már érzi a leheletét,
s a biciklit lassítja egyre
ott hátul a goromba fék...

A nyár kiszínezte a fákat,
a tél mindent tovavitt.
Miss Gree misére hajtott
begombolkozva nyakig.

Szerelmespárok mellett
félrefordulva haladt:
szerelmespárok mellett -
s azok nem mondták neki: maradj.

Csak leült az oldalhajóban,
hallgatta az orgonaszót,
és édesen dalolt a kórus,
az alkonyat órája volt,

s letérdelt az oldalhajóban,
a térdére nehézkedett:
"Ó, ne vígy a kísértésbe,
és engedd, hogy jó lány legyek."

S elhagyták a napok, az éjek,
mint víz a hajó falait:
Miss Gee a doktorhoz hajtott
begombolkozva nyakig.

Miss Gee a doktorhoz hajtott,
a rendelő csengője szól -
"Valami fáj bennem, doktor úr,
és nem érzem magamat jól."

Doktor Thomas vizsgálni kezdte,
aztán vizsgálta kicsit tovább,
és lassan a vízcsaphoz lépett:
"Mondja,...mért nem jött hamarább?"

Doktor Thomas a vacsora mellett,
míg neje a cselédre várt,
csak gyúrta a kenyérgolyókat:
"De különös dolog a rák!

Hogy mitől van, nem tudja senki,
aki tudja, az tetteti csak,
mint valami bujkáló gyilkos,
csak les rád, és egyszer lecsap.

A magtalan nők nyavalyája,
meg a nyugdíjas férfiaké:
a teremtő tűz, a lefojtott,
talán így tör utat kifelé."

A doktorné csönget a lánynak -
"Ne légy olyan morbid, fiam."
"Megnéztem Miss Gee-t ma este,
attól félek, már odavan."

Miss Gee-t a kórházba vitték,
csont-bőr volt, ember alig,
ott feküdt a női teremben
lepedőbe csavarva nyakig.

A műtőben asztalra tették,
kikacagták a medikusok,
és Mister Rose, a sebészorvos
Miss Gee-t felvágta legott.

Mister Rose akkor oldalra fordult,
s azt mondta diákjainak:
"Ilyen fejlett szép szarkómát
ritkán lehet látni, urak."

Az asztalról szépen levették,
és gördült a kerekes ágy
Miss Gee-vel a mélybe, ahol most
anatómia éppen a tárgy.

Felakasztották a plafonra,
bizony, kiakasztották szegényt,
s az oxfordi szekta precízen
boncolta a térdszövetét.

/Ford.: Gergely Ágnes/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5