2015. március 1., vasárnap

Falu Tamás: Két társ


A csöndes esti köddel,
És borúval borongok,
Elhagy az öröm lassan,
Mint falevél a lombot.

Kik lépteim kísérik,
Nincsenek már csak ketten:
A visszahozhatatlan
És az elérhetetlen.

/Forrás: F.T., Vidéki állomások/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5