Amíg engem szeretsz,
meg nem halok, élek.
Sarkcsillagként vezetsz,
haláltól nem félek.
Távolság és idő
széjjel nem tördelhet.
Szerelmem egyre nő,
oldja e förtelmet.
Vonszolhat a vihar,
görgeteg forgathat:
vakmerő óhajjal
állom e borzalmat.
Szeretlek oly nagyon,
mint ahogy soha még.
Nő a fű. Hallgatom
zizegő énekét:
tavasz lesz, tavasz van…
Felvonul az élet,
tüzel a tavaszban…
Míg szeretlek – élek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése