Google+ Followers

2015. május 16., szombat

Joseph von Eichendorff: Éjjel


Csöndes éjben megyek tova,
s előoson a hold, hogy a
felhőburokból kitekintsen,
a völgy ölén korán
ébred a csalogány,
majd újra szürke s néma minden.

Ó, csodálatos éji dal:
folyó zúgása, messzi zaj
ér borzongó fekete fákhoz -
zavarod ép eszem
s oly kusza énekem,
mint aki álmában kiáltoz.


/Ford.: Kálnoky László/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5