Google+ Followers

2015. május 26., kedd

Konsztandinosz Hadzopulosz: A dal, mely ott zokog...


A dal, mely ott zokog
az utca szegletén,
legendád zengi el,
s a kínt, mely csak az enyém.


És ősi a legenda,
liliom voltál, mondja,
de még ősibb a kín,
egyre a régi gyászt szorongja.


És szerettelek, mondja,
mint habot, felleget,
mint párát, mint virágot,
légi lehelletet.


És szerettelek, mondja,
s a kínt, mely csak enyém,
a dal kínom zokogja
az utca szegletén.



/Ford.: Devecseri Gábor/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5