Google+ Followers

2015. május 13., szerda

Z. Tábori Piroska: A két póruljárt leány


Volt egy faluban két leány, akiket senki sem szeretett. Azért nem szerették őket, mert rettentő kiváncsiak voltak. Akármi történt a faluban, kilesték. Egyik az orrát dugta oda mindenüvé, másik örökké hallgatózott. Hanem egyszer megjárták.

Idegen ember költözött a faluba, a meghalt molnár házát vette meg és ott úgy elbújt az emberek elől, hogy senkisem látta, nem is tudták, mit csinál éjjel, nappal a malomban, mert a kerék forgott, de sem búzát be nem vittek, sem lisztet ki nem hoztak soha. A két lánynak persze nem volt nyugta, mindenáron tudni szerették volna, mit csinál az idegen a malomban. Nem is állták meg, egyszer éjjel belopóztak, egyik az orrával szimatolgatta, hogy mi történik, a másik a fülét szorította oda. Hát uramfia, egyszercsak megperdült a nagy malomkő, elkapta a kiváncsi lányok orrát, fülét, jól kinyújtotta, egyiknek akkora orra lett, hogy a földön húzta, a másiknak a füle nyúlt akkorára, hogy szélmalomlapátnak használhatta volna.

Ki is futottak a malomból, de már hiába. Vissza nem mehettek a faluba, szégyenszemre, elindultak hát világgá. Amerre elmentek, mindenütt kinevették, kicsúfolták őket. Egyszer aztán nagy erdőbe értek. Ott lakott a vasorrú bába, az megfogadta őket szolgálóinak. Más dolguk nem volt, csak az egyiknek a földön, másiknak a levegőben kellett hallgatózni, hogy nem közeledik-e emberfia az erdőhöz, mert azt a boszorkány mindjárt elfogta, megsütötte, megette volna.

Egyszer, amint ott hallgatóznak, két derék vadász jött az erdőbe. A lányok észrevették, de bizony nem szóltak a boszorkánynak, hanem futottak a vadászok elé, hogy figyelmeztessék őket. A vadászok megijedtek a két csúf lánytól, de aztán belátták, hogy nélkülök bizony a boszorkány fazekába kerültek volna. Hálából feleségül is vették őket. Megtartották a lakodalmat, az egész falu nevette őket, de alighogy kijöttek a templomból, előttük termett az idegen ember, aki így csúffá tette a két leányt. – Megszenvedtetek, megbünhődtetek, jóvá is tettétek a hibátokat, - mondta, és botjával megérintette az egyiknek az orrát, másiknak a fülét. Hát egyszeribe olyan csinosak lettek, mint azelőtt voltak. Örült a két vadász, mindenik hazavitte a feleségét és boldogan éltek száz esztendeig.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5