A nagy titok végre kipattant, ahogy mindig
is lenni
szokott,
A jó barát hallhatja immár a gyönyörü
fordulatot:
A tea mellett vagy a téren a vágy kitörve
beszél -
Hja, lassu víz partot mos, néma a haraszt,
ha nem
fuj a szél.
Ha csatornában a hulla, ha kisérteten
csörög a lánc,
Ha veszettül iszik a férfi, ha méreg a
nőnek a tánc,
A fáradt tekintet, a sóhaj, a migrén
görcse mögött
Mindig új történet bujkál, több, mint ami
szembe
szökött.
A zárda falán tul a tiszta hang hirtelen
dalba fog,
A bodzaillat, a hallban a rézkarcok,
sportnyomatok,
A nyári kroket, a kézszorítás, gyors csók,
köhögési
roham:
Mind mögött ott van a rontás, mindig oka
van,
oka van.
/Ford.: Vas István/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése