Fjodor Tyutcsev: Este

Kondul s leng halkan tovaszállva
a harangszó a völgy fölött,
mint darvak messzi krúgatása,
s elhal a zizge lomb között.

Fénytenger izzik a tavaszban,
rezzenéstelen és simán -
s ijedtebben, hallgatagabban
búvik meg a völgyben az árny.

/Ford.: Szabó Lőrinc/