2009. október 29., csütörtök

Szergej Durov: Mi az élet

Mi az élet, ha már senkit sem szeretünk,
s ha már minket se tud senki viszontszeretni,
ha jót ne láthatunk abban, mi már letűnt,
s mit a jövő kínál: szívünk számára semmi?

Bánat, bánat csupán! S a kínokkal teli
napoknak láncait hordozzuk a világban,
s válláról életét senki le nem veti,
és nincs, ki a halál szemébe nézne bátran.

Nem így van-e, midőn hosszú estén, magunk,
egy könyvnek ostoba, üres történetére
mindegyik sor fölött százat is ásítunk,
és mégis, makacsul várjuk, mi lesz a vége?...

(Ford.: Lothár László)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5