2009. december 7., hétfő

Szentimrei Jenő: Megyek haza


Álmos tetők, havas, csillámló ormok,
Megyek haza! Tihozzátok megyek!
Nem vagyok én másutt sehol se boldog,
Csak otthon, nálatok, közöttetek.
Itt idegen, ezerszín, új világ van,
Csak jajszó hallik a zsibongó árban,
Nálatok tiszták még az emberek,
Megyek, megyek.

Hittétek, ugy-e, hogy itt fönt kioltják,
Mit oly féltőn ápoltatok ti ott?
Hogy más Istennek építek majd oltárt,
S kikacagom egyszerű álmotok?
Hogy összeroskad a hit büszke vára
Bennem és új hitnek ajtót tárva
Mint annyian, a fertő-é leszek?
Megyek, megyek.

Előre küldöm hírvivőül lelkem,
Jelenteni, hogy várjatok reám:
Fogadjatok százszorta szivesebben,
Mint gyermekéveimben, hajdanán:
Hozok nektek, innen, a füst honából,
Az idegen és lármás éjszakából,
Ajándékot, mit szenny be nem lepett:
A régi szivemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5