2010. március 4., csütörtök

Victor Hugo: Hogyha két szerető szív megöregedik

Hogyha két szerető szív megöregedik,
mily mély, áhítatos boldogság jut nekik!
Szerelem! égi frigy! ó, lelkek tiszta lánca!
Megőrzi sugarát, ha kihunyt is a lángja.
A két szív, hol fogant, ma már örökre egy.
Emlékével közös múltjuknak, nem lehet,
csak együtt élniük, tudják ezt mind a ketten.
(- Ugye ilyen a mi életünk, Juliette-em?)
Esti csönd öleli ott a nappal zaját,
s a barátságban a szerelem él tovább!

/Ford.: Kálnoky László/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5