Falu Tamás: Oh, temető…

Oh, feledő, s feledtető
Csöndes falusi temető.

Oh, dőlt kereszt, horpadt halom,
Elnémult földi siralom.

Oh, szivem, szivem, vess lobot,
Hadd lásson mécsnek a halott.

Hadd lásson mécsnek a halott,
Kinek mécsláng nem adatott.

Oh, könnyem, fuss ezer felé
És légy az elfeledteké.

Lásson sirásnak a halott,
Kinek egy könny sem adatott.

Oh, szavam, szavam, gyönge szó,
Légy minden siron hallható.

Susogj, amíg a hold letűz,
Mert szomoru vagy, mint a fűz.