2014. május 15., csütörtök

Bartalis János: Kereslek



Kereslek, Isten, a földben, a virágban, a fában,
és mindenütt megtalállak.
Ez az én istenkereső időm.

Kereslek a fényes tavaszban,
az erdők virágos feje int: itt vagy.
Kereslek az esőben, a szomjas
vetések susogják: jelen vagy.
Kereslek a fűben: érezlek, tapogatlak.
Ez az én boldog istentaláló időm.

A hegy azt riogja: Ím, megtaláltad te az Uradat.
A vizek azt harsogják: Nem vagyok többé árva.
Most már nyugodtan hajthatom szemem álomra.
Eljött az én Istenem.
Érzem szívem melegét, érzem hátam borzongását.
Hallom a fellegek suhanását.
Nem vagyok többé egyedül.

Reggel köszöntenek a virágok: Embertársam!
Este köszöntenek elfáradt állatok: Életsorsom!
S ha az emberek köszöntés nélkül haladnak el
mellettem,
már az sem baj.
Ha káromolnak: akkor sem haragszom.
Mert én megtaláltam az én Istenemet.
Ó halleluja! Halleluja!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5