Gábor Andor: Bezárva

Mindent és semmit sem értesz,
Mindent tudsz, és mégis kérdesz.
Mindent látsz és mégis vak vagy,
Minden vagy, mégis salak vagy.

Hontalanság az országod,
Szabadságod a rabságod,
Ember, furcsa kis jelenség:
Börtönöd a végtelenség.

Végtelenség...mennyi fenség,
S mily tátongó éktelenség!
Ha röpülni kedved támad:
Nekivágódsz a falának.

Fala, mert nincs: mindenütt van:
Sehol, soha: mindig itt van:
Ajtó ketrecen, kalitkán:
Nyílhat, bár későn, vagy ritkán.

Nincs ajtaja nincsen-falnak,
Nem nyithatják bús siralmak,
Nem zajongó rivallások,
Nem bölcselmek, nem vallások.

Hal a vízben, madár légben,
Vakondok a föld ölében,
Mind: határos, hűs elemben:
Ember: izzó végtelenben.