Gábor Andor: Omnia Venalia

Leülni hárs alá,
Illat-omlás alá,
Éneklő lomb alá,
S nem néma gond alá...

Szaladni csók után,
S más drága jók után,
Piros virág után,
S nem tüskés ág után...

Repülni nők felé,
Aranyfelhők felé,
Sugárzó ég felé...
S nem őrültség felé...

Ha sorsul ezt kapom,
Egy szép bolond napon,
Fordul itéletem,
S dicsérem életem.