Amikor itt volt búcsúzni nálam,
Hogy elmenjen s vissza soh’se várjam
Szemének mély varázsos tüze égett
Csak nézett s csend volt a kisszobában.
A függönyök fölé borult az alkony
És fény csillant a sárga gyertyatartón
Fojtott a csönd, de szégyeltem zokogni
Elment s nem tudtunk elbúcsúzni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése