Förgeteg zúdít vastagon
havat a tájra.
Lobog, lobog az asztalon
a gyertya lángja.
Hópiheraj, mint láng körül
nyáron a lepke
kerengve ablakomra gyűl
fehér seregbe.
És borul tőle ablakom
zúzos virágba.
Lobog, lobog az asztalon
a gyertya lángja.
/Ford.: Rab Zsuzsa/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése