2015. január 10., szombat

Cino da Pistoia: Hogy miért sóhajtok ennyit


Hogy miért sóhajtok ennyit, ó, ne kérdjed!
Olyan gyászos hír érkezett ma hozzám,
mely megbénít egészen: sápad orcám,
gyötört testemben félig holt a lélek.

Úgy érzem, most már nem sokáig élek,
a gyors halált bocsátja, jaj, a sors rám:
elment a városból az én madonnám,
kínom maradt csak itt, mely szaggat, éget.

Elvitte szívemet, - szemem sír egyre
fénye után, mely tőle messze szállott:
őt esdi másra nem bír nézni sem.

Szemem a kedves ház elé viszem:
az ajtót, falat nézze legalább ott,
hol hölgyemet meglátta s megszerette.

/Ford.: Képes Géza/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5