2015. január 21., szerda

Hermann Hesse: Szökik az ifjúság


A bágyadt nyár fejét lehajtja,
fakó képe ring a tavon.
Megyek bágyadtan, elhagyatva
az árnyas fasoron.

Nyárfák közt félős szél oson,
mögöttem az ég rőtre vál,
előttem esti borzalom
és alkony és halál.

Megyek bágyadtan, elhagyatva,
s mögöttem áll az ifjuság
tétován, szép fejét lehajtja,
s nem kisér utamon tovább.


/Ford.: Somlyó György/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5