2015. január 13., kedd

Kerényi Grácia: Álom az erdőn


Csörög a patak, nem rezzen a fű.
A szelíd bogarak
körülsétálnak, úgy térnek haza.
Nem riasztják erdei álmomat.
Szivem fölött egy kopasz margaréta
árulkodik: megint faggattam őt,
szeret - vagy nem szeret?
Napfényesen
mosolyognak fölöttem a hegyek.

Lassan árnyat borít rám a fenyő,
s egyszer csak felriaszt a csend.

Mi az? Ki szólt?

A kedves volt itt, erre járt,
s a boldogságról kérdezett.

/Forrás: K.G.: Nálunk a málnabokrok/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5