Örülök, ha esővíztől dagadt
kis gally súrlódik az ablakkerethez,
s űzve borús gondolataimat,
hasonlóvá tesz erdőkhöz, szelekhez.
Boldoggá tesz, hogy gondolkodhatom,
hogy szemem túllát több évmilliárdon,
s a mindenségben ködlő tájakon
járok. Kezem hűs csillagfénybe mártom.
/Ford.: Kálnoky László/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése